A Te-reform az 1960-as évek végén kezdődött és viszonylag gyorsan, az 1970-es évek elejére megváltoztatta nemcsak a nyelvhasználatot, hanem az emberek egymáshoz való viszonyát is. Sőt, a munkahelyi és a politikai demokráciát is segítette.
A Te-reform kezdeményezője valószínűleg az Orvosi Kamara (Medicinalstyrelsen) akkori elnöke, Bror Rexed volt, aki 1967-ben a személyzetnek tartott köszöntőjében kijelentette, hogy ő mindenkit tegezni fog. De a Dagens Nyheterben már korábban megkezdődött a tegeződés.
Volt egy vidám tüntetés is, ahol a plakátokon efféle feliratok voltak: "Én azt mondom te, mit mondasz te?"
Ez egy demokráciát elősegítő reform volt. Korábban udvariatlannak tekintették azt, aki egy felettesét nem a titulussal szólította meg. A beosztottat vagy társadalmilag lejebb állót többes szám második személyben vagy családi névvel szólították. A Te (Du) csak közeli barátok között, családban és gyerekekkel volt használatos.
A Te-reform elsöprő sikerének nyomán csökkent az állás vagy rang szerinti megszólítás is. A svéd parlamentben azonban használatos a rang a tegezés mellett. A miniszterelnököt is minden gond nélkül letegezheti az újságíró-gyakornok, ezt mindenki természetesnek tartja ma már.
Az egyetlen kivétel a királyi család. Őket a média továbbra is Őfelségének szólítja és az interjúkban, riportokban magázza. Ezen az se változtat, hogy éppen mostanában nagyon megbillent a király koronája egy régebbi kétes kapcsolat leleplezése miatt.
Egy idős, Stockholmban élő, magyarul már elég rosszul beszélő magyar hölggyel való kapcsolatom Stockholmban olyan furcsa, hogy magyarul magázódunk, svédül tegeződünk.
Magyarországon nagyon terjed a tegeződés, de mégis sok a bizonytalanság, kit hogyan kell szólítani. Egy következetes Te-reform megkönnyítené az emberek közötti kapcsolatot és jót tenne a demokráciának minden szinten.
